Alföld 2022/11.
Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi.
Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól, Péntek Imrétől, Nyirán Ferenctől, Stermeczky Zsolt Gábortól, Tőzsér Árpádtól, versesregény-részletet Vörös Istvántól, prózát Győrffy Ákostól, Tallér Edinától és Beck Tamástól olvashatnak.
A Kilátó rovatban Sándor Iván és Thomas Stangl esszéjét közöljük.
Szemle rovatunkban rendhagyó módon két bírálat is – Vásári Melindáé és Szemes Botondé – tárgyalja Nádas Péter legújabb, Rémtörténetek című regényét. További két kritika kortárs disztópikus regényekről szól: Baranyák Csaba Tóth Krisztina, Limpár Ildikó Kim Stanley Robinson művéről értekezik. Mezei Gábor Lőrincz Csongor tanulmánykötetét szemlézi.
A lapszám illusztrációit L. Ritók Nóra grafikái adják.
Szépirodalom
MARNO JÁNOS versei: Ne kerteljünk; A hajótörés vonzereje; Ha ellenben
NAGY MÁRTA JÚLIA verse: Szanálás
GYŐRFFY ÁKOS: Sötét angyal (regényrészlet)
VÖRÖS ISTVÁN: Harc az egyetemért (12. ének – versesregény-részlet)
MÁRTON ÁGNES versei: Engem vigyen; Josephine
HARCOS BÁLINT versciklusa: Széria
TALLÉR EDINA: Jacobsvilli horror (Se éhers, se szomjas, se fáradt, se boldog – regényrészlet)
LÖVÉTEI LÁZÁR LÁSZLÓ versciklusa: Lapok egy útinaplóból
KÜRTI LÁSZLÓ versei: ezotéria; felfogni jöttünk; telihold
BECK TAMÁS: Jöttment (novella)
FELLINGER KÁROLY verse: Körteíz
PÉNTEK IMRE versei: Egy jó nap; Nyálas ótvar; Lakoma; Estebéd
NYIRÁN FERENC versei: Neve?; Valamire várva
STERMECZKY ZSOLT GÁBOR versei: kettő közt; dekonstruktív part
TŐZSÉR ÁRPÁD versei: Heidegger-margináliák; Villanella abakuszra és komputerre
Kilátó
SÁNDOR IVÁN : A korszakadék és az író (Thomas Mann, W. G. Sebald és Thomas Bernhard üzenetei a huszonegyedik századnak)
THOMAS STANGL: Forradalom és vágy (A múlt lehetőségterében)
Tanulmány
OSZTROLUCZKY SAROLTA : „mért volna ismerős a némaság?” (Szabó Magda lírai ars poeticái)
NAGY CSILLA: „Tűnik a tér” (Szabó Magda: Szüret)
GINTLI TIBOR: A jelentéstulajdonítás mozgástere Szabó Magda A Danaidák című regényében
SZILÁGYI ZSÓFIA: „Mint maga a szabálytalanság” (Iskolák a Szabó Magda-regényekben)
Szemle
VÁSÁRI MELINDA: A dunai táj (vissz)hangjai (Nádas Péter: Rémtörténetek)
SZEMES BOTOND: Egyszerre és egyik sem (Nádas Péter: Rémtörténetek)
BARANYÁK CSABA: Kötéltánc (Tóth Krisztina: A majom szeme)
LIMPÁR ILDIKÓ: A Jövő már itt van – hol a minisztériuma? (Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma, ford. Farkas Veronika)
MEZEI GÁBOR: A nyelv határai (Lőrincz Csongor: Hallgatag hangolások. Nyelvi események – irodalom – antropológia)
Képek: L. RITÓK NÓRA grafikái
Hozzászólások